Kilátóhelyek és barlangok nyomában a csipet-csapattal

Február végén ismét útra kelt csipet-csapatunk, hogy felfedezze a Mátra mindig rengeteg újat és valami különlegeset tartogató ösvényeit. Mivel március a barlangok hónapja lesz, így úgy gondoltuk, ezt is megelőlegezzük és útba ejtünk egy valódi sziklaüreget is...

Vasárnap reggel egész jó kis csapat, 15 gyerkőc várakozott velünk Jászdózsa vasútállomásán, remélve, hogy a kis piros vonatunk időben jön és elérjük csatlakozásunkat Gyöngyös felé. A kis csattogó pici késéssel, de meg is érkezett, így szinte zökkenőmentes volt az utunk. Gyöngyösre érve aztán átrobogtunk a buszpályaudvarra és felszálltunk a Mátrafüredre tartó járatra. Háromnegyed tízkor már a füredi parkban tízóraizott a csapat. Gyűjtötte az erőt a túrára. 

Na nem sokáig húztuk az időt, mert láthatóan benne volt a bugi a kis lábakban. Bemelegítésképpen felmásztunk hát a Kozmáry-kilátóhoz, majd a kilátóba is és meggyönyörködtük az innen nyíló körpanorámát. Rögtön találtunk (vagy minket talált meg) egy csomó érdekes dolgot is, amit persze tövéről-hegyére át is tárgyaltunk a kis felfedezőkkel. Így jöttek velünk szembe a kis nünükék, a kéttűs fenyők, a tölgyfa gubacsok, majd menet közben a gombák, mohák, ilyen-olyan bogarak, makkok, bogyók... Mindig került valami érdekesség...

Sajnos a sár is kitartott, ugyan is a két hete megrendezésre került Téli Mátra teljesítménytúrázói igazi csancsogós dagonyává taposták szét az ösvényeket, így hát nem győztük kerülgetni a mancsot. A gyöngyössolymosi Kis-hegy oldalába felérve aztán valamicskét javult a helyzet.

A hegytetőn pedig egy igazi sziklás részt, egy felhagyott kis kőbányát is elértünk és ha már itt voltunk, alaposan körbe is jártuk. Táska bizony itt nem maradt kő nélkül. Ki csak szolidan, ki egy kicsit merészebben pakolta meg a puttonyt, amit aztán sajnos a táska pántja bánt. Kisgazdája ettől függetlenül, minden jótanács ellenére, kitartóan cipelte a tetemes súlyt.

Így ereszkedtünk le a Csák-kő tetejére, ahonnan ismét pazar panoráma tárult elénk, és bizony, itt ereszkedtünk le a várva-várt barlangba is! Jól el is időztünk, hiszen ha már megálltunk, megtartottuk itt kései ebédünket is. Aztán leereszkedtünk a mélyen, alattunk zúgó patakhoz és ott is elnézelődtünk egy keveset, mielőtt nekivágtunk a Gyöngyös felé tartó, egy kicsit már unalmasabb km-eknek.

Tényleg nem volt olyan kalandos, mint az erdő, de azért erre is találtunk különleges gombákat egy fa törzsén, láttunk siklóernyősöket a Sár-hegy tetejéről felszállni és egy rövidke pihenőt tartottunk egy játszótéren is. Így hát elkoptak az utolsó, aszfalton megtett km-ek is és ismét a gyöngyösi vasútállomáson találtuk magunkat.

Kicsit mindenkit elnyűtt a friss, tavaszias levegőn megtett séta, de a vonaton még azért vígan zsivajgott a társaság. Szuper jól éreztük magunkat, rengeteg élménnyel, látni- és tudnivalóval lettünk megint gazdagabbak, okosabbak és bízunk benne, hogy a következő gyerkőctúrán is legalább ilyen szép számmal vesznek majd részt! 

Tudásukra, egészségükre válik!