Máris január végét írunk. Hipp-hopp elröppen az új év első hónapja, s úgy tűnik, hogy bár néha borsot tör az orrunk alá a tél, a valódi szépségeit, élményeit hosszabb távon idén sem élvezhetjük. Nem érkezik meg. Múlt szombaton hát útra kerekedtünk és elutaztunk mi, felkerestük a telet. Nem keveset kellett, csaknem 5 órát, de megérte!
Mennyi csodát, mennyi-mennyi kalandot tartogat nekünk a természet! Mennyi szépséget és élményt nyújt, ha kellő tisztelettel fordulunk felé és jól választjuk meg (ésszel és szívvel is) az utat, ami ösvényein keresztül az úticélunkhoz vezet!
Május első szombatján, 4-én, egy picinyke, felvidéki faluba, Beretkére utaztunk túrázóinkkal. Itt magyar szó fogadja a vendéget. Minket is így invitáltak, megnézni a faluközpontban magasodó sziklaszirt tetején álló templomot és bunkert.
Április második szombatjára felvidéki hegycsúcsokat tűzött ki uticélul a JóKa-Túrák... Igazi "férfimunkát"... A Besztercebánya fölé magasodó, környezetéből jócskán kiugró, kopasz csúcsával és rádiótornyaival már messziről látható, Pansky Diel volt a túránk célja.
Márciusi második túránkon a Felvidék hegyei közé, a Gömör-Tornai Karsztra invitáltuk a vidék rejtett csodái iránt érdeklődő természetjárókat. Egészen pontosan a Szilicei-fennsíkra, az Aggteleki-karszt határon átnyúló részére indultunk túrázni.
Hétvégén ismét úton volt túrázós csapatunk... Bár "csak" a Bükk lábánál vezetett túraútvonalunk, a legtöbb magas csúccsal büszkélkedő hegyünk itt sem hagyott emelkedők nélkül minket. A terep pedig...igazi felemásra sikeredett.
Január 13-án, szombaton tartottuk idei első tátrai túránkat... Javában tél közepén jártunk, így éppen lehetett volna bármilyen időjárás, lehettek volna cudar körülmények és igazán nehéz terep is, itt a sziklás óriások között. Lehettek volna, de nem voltak.
